A levél és a fogalmazás

Minden írásbeli dolgozatot két értékelő tanár értékel: először egymástól függetlenül értékelik a dolgozatot, majd közösen alakítják ki a végleges pontszámokat. Az értékelés folyamán nem írnak bele a dolgozatba és nem jelölik a hibákat sem, ezzel biztosítva, hogy a pozitívumok és a pirossal nem jelölhető problémák is szerepet kapjanak az értékelésben, továbbá azt, hogy egymást ne befolyásolják az első véleményük kialakításában.

 

Az értékeléshez egy táblázat formájában megjelenített értékelő skálát használunk. Minden dolgozatot 4 szempont szerint értékelünk, melyek a következők: megfelelőség, mennyiség; koherencia; nyelvhelyesség; szókincs. Ezek mindegyikére 0-5 pont adható. Tehát az elérhető pontszám feladatonként 4x5=20 pont. Az Íráskészség vizsgarészben így összesen 2x20=40 pont (=100%) érhető el.

 

AZ ÉRTÉKELÉSI SZEMPONTOK RÉSZLETES MAGYARÁZATA:

 

Megfelelőség, mennyiség:

Itt elsősorban az írásmű tartalmát és hosszát értékeljük. Megnézzük, hogy pontosan megértette-e a vizsgázó a feladatot, és kifejtette-e valamennyi (tehát középfokon mind a 4) irányító szempontot, és ha igen, azt megfelelő tartalommal és hosszúságban, önálló gondolatokat is hozzáadva tette-e. Itt értékeljük a dolgozat stílusát is: pl. kellően udvarias, hivatalos, rábeszélő vagy éppen semleges, tárgyilagos hangvételű-e, stb. Szintén itt értékeljük, hogy betartotta-e a vizsgázó az adott szövegfajta írásának szabályait: pl. levélben megfelelő helyre és helyesen írta-e a címeket, megszólítást, dátumot, stb.

 

Koherencia:

Itt azt vizsgáljuk, mennyire jól építette fel a vizsgázó a dolgozatát, hogyan rendezte el és kapcsolta össze a gondolatait. Akkor kap egy dolgozat magas pontszámot, ha abban jól követhető a gondolatmenet és a mondatok között jól érezhető az összefüggés. Ehhez szükség van többféle kötőszó és egyéb, a szöveget összetartó szó és kifejezés használatára, továbbá a névmások helyes alkalmazására. Fontos, hogy a szövegnek legyen bevezetése és befejezése is, és az egyes gondolatok szemmel is jól láthatóan elkülönüljenek egymástól, azaz legyenek bekezdések, és azok határai jól láthatóak és egyértelműek legyenek.

 

Nyelvhelyesség:

Itt a nyelvtant értékeljük: mennyire helyes és mennyire változatos az a létrehozott szövegben. A dolgozatra akkor tudunk magas pontszámot adni, ha abban sokféle nyelvtani szerkezet található, köztük nehezebb, bonyolultabbak szerkezetek is, és több hosszabb, összetettebb mondatot is írt a vizsgázó, továbbá csak kevés hibát ejtett, melyek nem zavarják a szöveg megértését. Fontos tehát, hogy ne csak a hibák elkerülésére törekedjen a vizsgázó, hanem azt is próbálja megmutatni, mennyire változatosan tudja gondolatait kifejezni.

 

Szókincs:

Itt a szókincset értékeljük: mennyire helyes és mennyire változatos az a létrehozott szövegben. Ezek mellett, szaknyelvi vizsga lévén, nagyon fontos, hogy amit lehet, azt ne köznapi, hanem szakszavakkal fejezze ki a vizsgázó, továbbá hogy a szóválasztás alkalmazkodjon a szöveg céljához és stílusához (pl. egy hivatalos levélben ne legyenek köznyelvi kifejezések, szleng, stb.). Fontos továbbá, hogy a zavaró szóismétlések elkerülésére a vizsgázó megfelelően válasszon rokon értelmű szavakat.