A jegyzet felépítését tekintve hét témakörre és harminchárom fejezetre tagolódik. A fejezetek sorszámozása folyamatos, a témakörök egyértelműen elhatárolhatók egymástól, azonban módszeresen egymásra épülnek, a fejezetek folyamatos sorszámozását tulajdonképpen ez indokolja.
Az első témakör az ellátási lánc szemléletmódot, ezen belül a logisztika fogalmát definiálja, bemutatja a kapcsolódó szakterületeket, a logisztika interdiszciplinaritását, bevezeti a globalizált gazdaságra jellemző értékalkotási lánc fogalmát, valamint ismerteti a logisztikai folyamatok vizsgálatakor alkalmazott rendszer-szemléletmódot, ezáltal definiálja a logisztikai rendszerek fogalmát is.
A második témakör kiragadja az értékalkotási lánc egy elemét „a vállalatot", és bemutatja a vállalatok kapcsolódását az értékalkotási láncba, továbbá definiálja a komplex vállalati logisztikai (beszerzési, termelési, értékesítési és hulladékkezelési) szakterületeket és rendszereket is.
A harmadik témakör a kereskedelmi, más néven disztribúciós logisztika szakterületével foglalkozik, bemutatja az akvizíciós rendszereket, a kereskedelmi rendszerek elvi, strukturális felépítési lehetőségeit, továbbá a fizikai folyamatok megvalósításának kérdéseit is ismerteti, valamint bemutatja a főbb rendszerelemek felépítését is.
A negyedik témakörben az áruszállítási logisztika szakterületével foglalkozunk, amely a disztribúciós logisztikai rendszerek kiszolgáló rendszereként az értékalkotási láncban a konkrét anyagáramlási folyamatokat bonyolítják le. A témakör bemutatja a hagyományos, a korszerű kombinált áruszállítási rendszereket, az áruszállítási rendszerek főbb csomópontjait, valamint a csomópontok hálózatba szervezésének technikáit. Az ötödik témakör a napjainkban talán az egyik legfontosabb logisztikai szakterületet vezeti be, a logisztikai informatikát. A témakör bemutatja a logisztikai informatika kialakulását, definiálja a komplex logisztikai szoftverek fogalmát, továbbá bemutatja a logisztikai rendszerekben általában alkalmazott informatikai technológiákat.
A hatodik témakör az ötödik témakör folytatásaként az elektronikus üzletvitel fogalmát vezeti be, bemutatja az elektronikus üzletvitellel kapcsolatban felmerülő legfontosabb logisztikai problémákat, valamint röviden vázolja a problémák kezelésére alkalmazható alapvető megoldásokat is.
A hetedik témakör az idáig bemutatott logisztikai alapismeretekre épít és bevezeti a logisztikai kontrolling fogalmát, bemutatja alapvető jelentőségét, továbbá ismerteti a logisztikai folyamatok hatékonyságának elemzésében alkalmazható alapvető módszereket és eljárásokat.
Mindegyik témakörre és fejezetre általánosan igaz, hogy nem mélyed el túlzottan az egyes szakterületeken jelentkező problémákban, valamint a megoldási módszerekben és eljárásokban sem. Sok esetben csak rámutat bizonyos problémákra, és röviden magyarázza az ezzel kapcsolatos fontosabb kérdéseket. A bemutatott témakörökkel kapcsolatos problémák részletes, átfogó bemutatására a Logisztika Szakirány megfelelő tantárgyaiban kerül sor.
Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a szövegben folyamatosan találkozhat az olvasó irodalmi hivatkozásokkal. Ezekben az irodalmakban és internetes forrásokban az érdeklődő olvasó elmélyedhet az adott problémákkal kapcsolatos témakörökben, továbbá ha valamely probléma nem világos a jegyzet bemutatása alapján, akkor ezekben a forrásokban bővebb magyarázatot is találhat a kedves olvasó.
Különösen fontosak a számpéldák, valamint a témakörök végén található ellenőrző kérdések, amelyek segítségével az olvasó lemérheti az adott témakörben való jártasságát, továbbá felkészülhet a számonkérésre is